Ezt a szépséget most kaptam...

Illetve csak egy szépség, de többszörösen pompázatos. Gyönyörű! Gyorsan lefotóztam, mert most teljes pompájában van és szeretném megörökíteni, hogy addig amíg újból nem virágzik...visszanézhessem, hogy melengesse a lelkem...ezért a látványért érdemes gondoskodni róla. Mami hozta nekem, mert tudta, hogy szeretem...

Rajzolgatunk is...

Végül is teljesen mindegy mit csinálunk...csak szánjunk időt egymásra is és önfeledten merüljünk el valami másban, amiben örömünket leljük...így vannak kellemesen eltöltött közös délutáni óráink...ahol érezheti Liza, hogy nem csak a kicsiké a világ.

Élet-képek...csend-életek...