.

Köszönet, hogy megtisztelsz a jelenléteddel!!!

2012/10/31

A fekete csoda...



Kedvelem a virágokat...és az egyszerű elkészítések elkápráztatnak. A dália virág elkészítése! Feketén...egy kicsit a halottainkra emlékezve...



2012/10/30

Aprócska csecsebecsék nagyobbacska örömei...


" Anya gyere már!"

 Kezdődött ez azzal, hogy az én drága férjem megelégelte a cuccainkat a dolgozó szobájában...teljesen jogosan, ugyanis már beférni sem lehetett oda! Így hétvégén válogatást tartottam...minden maradt csak külön dobozokba kerülve lekerült az alagsorban, ahol egy kis kreatív kuckót rendezünk majd be. Ami másnak szemét az nekünk kincsé vált...most aztán takarítsuk ki a felesleget...ha így haladunk egész gyorsan meg is lesz, ugyanis éppen ma a szomszéd kisfiú, Liza játszótársa kitalálta, hogy tartsak a gyerekeknek kézműves foglalkozást...hát, ha idő engedi, akkor miért is ne! Tökéletes megoldás a dolgok felhasználására...meg aztán így átkerül a fele a szomszédba!!! Ha-ha-ha....
Mindenesetre a gyerekek örülnek! Azt az 1 órát pedig igazán nem sajnálom az örömük kiéléséhez... Ami örömmel tölt el, hogy bőven elég az ő örömükhöz egy-két fonal, kis papír és szívószál, lufi díszítés...és ehhez hasonlatos értéktelen vacak"...nem pedig márkás dologra fáj a kis fejecskéjük.
( Tegnap édes volt Liza, ahogyan nézte a reklámban az "én kicsi pónim"-mat...csak azt vettem észre, hogy kedvelt póniját meglátva egyszer csak elrohant...le az alagsorba. Majd 15 perc elteltével feljött az ő kicsi pónijával, amit kartonból készített el hurkapálcára erősítve. Hát, ennyit a reklámról! Játékok elkészíthetőek...miért is vásárolnánk meg őket? )
Liza éppen olyan, mint annak idején én voltam! Még egy lapot sem volt türelmem kiszínezni...annak ellenére, most pont az apró részletes kidolgozott szépségeken akad meg a szemem...és vágyok mindenféle kézimunkával kapcsolatos dolog készítésére... Ma, amíg én egy szövőkereten karkötőt készítettem, Liza 3 baglyot készített wcpapír gurigából, 1 karkötőt villámgyorsan elcsomózott és még egy tündérszárnyat is alkotott nem is akármekkorát kartonból csillámosan beragyogva. Egész nap azzal repkedett a nappaliban és Kira mindenhová követte, amíg el nem intézte.... a szárnyat! Délután persze megjavítottuk, hogy este még apának bemutathassuk milyen értékes dolgokkal töltöttük napunkat. Kissé bedáthásodtunk így a szomszédban mamiékat kerültük nehogy átadjuk a bacikat. Így volt mindenféle a mai napban...festés utáni szobafelpucolás a sport szobánkban( így neveztük el, mert sajna muszáj mozognunk, ha nem akarunk gurulni, mert Zsoltival mindketten hízásra hajlamosak vagyunk!) délelőtt (Szerencsére Liza lekötötte Kirát, szobában golfoztak! Még szerencse, hogy nem ütöttek nagyokat..., de sikálnom meg kellett így örültem, hogy én nem kellek!) főzés, játszás, kreatívkodás a szomszéd barátokkal, olvasás, szívószállal bugyborék fújás a teli vizespohár belsejébe...s mire este lett a gyerekek is kidőltek. 

Lehet, hogy ez a csoda is csak 3 napig tart..., de legalább addig is örömet okoz nekik és mivel mindennap készítenek valamit az örömük is tovább tarthat...csak az én mesém ér véget...s aki nem hiszi...az ne is higgye el nekem...nem szükséges!!!



2012/10/26

Karkötő készítése egyszerűen...


Kezdődött ez azzal. hogy a gyógyszertárba vettem ezt a doktoros spatulát, amit db-ra potom összegért árulnak és ezt még aznap beáztattam meleg vízbe egy éjszakára. Másnap egy kisebb átmérőjű pohárba belehajlítottam és ott egy pár nap alatt ismét kiszáradt és felvette a pohár formáját. Miután megnéztem milyen átmérőjű karkötő a megfelelő Liza kezére összeragasztottam kettőt egymásba fordítva ragasztópisztollyal, hogy körhöz hasonlatos legyen...




































Utána elkezdődött a hímzőfonallal való körbetekerése az előtte beragasztózott felületre. Liza is tekerte és a színek váltakozása annak hossza és a színválasztás is az ő ötlete volt. ( csak megjegyzem én biztos nem ilyen vidámra készítettem volna, mint ahogyan a táskát sem...) Miután elkészült decoupage ragasztóval még egyszer alaposan átkentem...most szárad. Így egyrészt nem koszolódik annyira a fonal, másrészt biztosra le van ragasztva. Készítettem egy összefoglaló képet a segédanyagokról, majd a facebook-ra felteszem, mert megint betelt a tárhelyem! Egyszerű és kislánynak nagyszerű! Szerintem... Még kettő dekorálásra vár...azt majd a jöv.héten!


2012/10/24

Halloween-i teremdíszítésünk....


Ma volt az iskolában. Egy kis feketeség egy kis gyász is társult hozzá... Otthon sajnos most kevés díszt készítettem, mert a 4 napos ünnep nálunk úgy telt, hogy Zsoltival ketten kifestettük a házat belülről...mikor is csinálja szegény ember, hát akkor amikor ráér!

Íme a díszítés KÉPEKBEN! Ez az iskolás blogunkon tekinthető meg és ott van ez is, amit én készítettem:



2012/10/23

Gyerekes rajzok...fejlődési emlékképek!




Bizonyára ti is hasonlítotok rám és sajnáljátok a gyerekeitek rajzait az enyészetnek ajándékozni vagy éppen kidobni...így évről évre gyűlnek a lapok tele rajzokkal és kezd gonddá válni, hogy az gyűrődés mentesen és épen biztonságos helyre kerüljön. Persze valahol kénytelen vagyok selejtezni is a rajzok közül, de amióta Liza megfogta a ceruzát, hogy azzal író és rajzoló mozdulatokat tegyen, én őrzöm az emlékeket a lakás több pontján is. Végül egy helyre kerülnek, de addigra eléggé sérültek lesznek...
Erre találtam a megfelelő megoldást és egy igen édes gondolatot, hogy miért ne lehetne évenként 12 db rajzot csodálatos könyv formájában örök emlékké tenni gyermekeink részére. Nekem a www.dm-digifoto.hu -n a cewe fotokönyv jutott az eszembe, ahol megszerkeszthető oldalak vannak és saját magunknak tölthetünk fel képeket. Aztán úgy össze is állt a fejemben, hogy minden évben egy semleges fehér fal előtt a gyermekem fogja maga előtt az életkorának megfelelő kartondobozból kivágott táblácskát és a képek lennének az elválasztó jelek az életkorok előrehaladtával... De ezt levetíthetjük szülinapra is és egyéb ismétlődő eseményekre is...visszanézve csodálatos lehet! Mindig csodálatos, amikor a padláson vagy szüleink házánál féltve őrzött emlékekre bukkanunk és borzongva tekintünk vissza régi életünkre, régi énünkre! Hirtelen a rajzokat nézve tudatalattinkból előkerülnek azok a mélyen lapuló érzések, amiket átéltünk a rajzok készítésekor. amit már rég elfeledtünk, de egy képnek köszönhetően ezek felidéződnek...
Kicsit szomorú vagyok, hogy ez hamarabb nem jutott eszembe. A rajzok egy gyereknél fontos mondanivalót is közvetíthetnek...átrágva és kielemezve ráébredek összefüggésekre és akkori belső énem tör felszínre.
Kirával ezt még elkezdhetem...Lizával is, de ő már 8 éves és a képek nem lennének egységesek, így csak most kezdem el. 
A pinterest-et használva nagyon sokszor rábukkanok hasonlóra, amit elképzeltem. Van ez így sok ötlettel...azt hiszem én találtam ki, aztán kiderül, hogy másnak is eszébe jutott valami ilyesmi... Így legalább most képpel is szolgálhatok...hátha nektek is bejön valami...egy ötlet...amit kedvetek lesz meg is valósítani.



2012/10/18

Ha már a táskáknál tartottam...


...találtam ezt a képet. Nagyon megtetszett. Eddig erre nem is gondoltam, hogy akár kemény kartonból is lehetne ehhez hasonló táskát készíteni. Lehetne újrahasznosítási projekt...vidám színes és akár szalvéta technikával még érdekesebb. Télre és esős időszakra persze nem túl kedvelt lenne, de akár műanyagból is megalkotható lenne...azt pedig textillel vonni be???? De tuti a szememnek! Szakkörökre szuper lenne...


























Egy kicsit el vagyok veszve ebbe a pinterest-be! Én aki imádom a kreatívat, szépet, érdekeset, természetet, madarakat és egyebeket...most olyan nekem a Pinterest, mint a gyerekeknek a cukros bácsi! Teljesen elcsábít a sok jó jobbnál jobb ötlet... Rengeteg blogíró szedi le onnan az ötleteket és amit azt hittem ő talált ki, az most kiderült, hogy nem az a személy ötletei... Ami engem nem zavar, de minek nézzek kreatív oldalakat, ha a pinterest-en olyat kereshetek, amit én szeretek. Így elkezdtem az ötletek egy helyre gyűjtését, ami még jó, hogy a Pinterest megőrzi az eredeti készítőt, így mindig könnyedén az oldalán találhatom magam.  A blog írásba egy ismerősömön keresztül szerettem bele. Zsuzsi a Tűzörző szerettette meg velem. Persze megtetszett a személyessége. Ma sem nézek csak ilyen blogokat...Persze mindent ismerős indít el...ezt is. Nézegettem már 1-2 alkalommal, de nem regisztráltam. Viszont amióta megtettem...este 21.00- től képes vagyok 2 órát rajta keresgélni...jobbnál jobb ötleteket. Jó dolog, hogy ugyanúgy követhetek embereket, akiknek látom az új képeit, ha feltesznek. Egy kicsit koptak az írásaim emiatt...ha valakit érdekel miket mentek le, ott megnézhet. Érdemes betekinteni...szerintem. Főleg a gyerekes oldalra, akit ez érint, mint engem. A többi az én gyengém...de mindig akad új mappa és ötlet, hogy miket vegyek fel az oldalamra. Ezer ötlet egy helyen. Fura is így ÖTLETEL Ő...-ket rakni fel, mert ők ott mindent bemutatnak. Ezek után már csak azt írhatom, amik még esetleg eszembe jutnak az ötletek láttán..., mint pl, ezt a táskát is megalkothatnánk. Azért igyekszek szépeket és hasznosakat keresgélni nektek! Remélem nem untatlak titeket!

2012/10/14

Barátság karkötő nagyon egyszerűen!!!


Réges- régen még csomózgattunk karkötőket. Aztán nézegettem bonyolultnál bonyolultabb mintákat is...néha bele is keveredtem a szálakba! Viszont most találtam egy egyszerűbbet, amit még nem próbáltam ki, de a héten Lizával megteszem. Olyan egyszerűnek tűnik, hogy ő is készíthet a barátnőinek.
Részletesen itt elolvashatjátok, ha érdekel titeket! Ez himző fonallal készül, de eszembe jutott a kreatív boltban árult bőr, amit különböző színben lehet beszerezni és talán azzal még klasszabb volna. 


2012/10/12

Újrahasznosítás...




Újrahasznosítottam magam...a régi fürtjeimet felfrissítettem. Illetve a hajam színe kapott egy kis frissességet. Kissé tanácstalan voltam mit kezdjek magammal, annyit mondtam a fodrásznak, amennyit Zsoltitól hallottam...hosszú maradjon és szőke. Nos ilyen lett...



































Még mielőtt bárki is azt gondolja bandzsal" vagyok...nem csak hüle", mert magamat képtelen vagyok megörökíteni...más meg nem fényképez! Pedig néha olyan jó volna visszanézni a régi önnönmagamat...
Azért ebben van már Liza által készített kép is, ami remélem egyre jobb lesz. Persze sz....." nem lehet várat építeni...szokták ezt mondani, de csúnyán nem szeretnék beszélni...azért egy jó fotós bármire képes! 

Viszont a hetem egyébként is az újrahasznosítás jegyében telt...már amikor telhetett. Eléggé lemerültek még a tartalék elemeim is, amit Zsolti nem nagyon értett...én sem igazán, de este 20.00 után már használhatatlan voltam. Nevezzük őszi fáradtságnak! Viszont Lizával délutánonként továbbra is alkotgattunk...ki-ki a maga terveit szövögette...én táskát készítettem neki. Őszintén nem igazán tetszik...hiába van mit tanulnom ezen a téren is..., de ha már csináltam gondoltam megmutatom. Horgoltam egy szürke szütyőt, abba Zsolti régi bársony nadrágjából vágtam belsőrésznek anyagot, azt belevarrtam a varrógéppel, egy régi nem használt öv lett a fogantyúja, régi rövidnadrágomat szétvágtam, ami műszálas, hogy végre kipróbáljam a virág készítését, így hát aztán valóban újrahasznosított lett...de hogy használni fogjuk-e???? Lehet, hogy csak Kirike fog itthon a nappaliban rohangálni vele a boltba:)) D...)) Mindenesetre nem is olyan egyszerű itthon lévő dolgokból újrahasznosat kreálni...de legalább megpróbáltam. 




2012/10/08

Rajzolgatunk is...






























































Végül is teljesen mindegy mit csinálunk...csak szánjunk időt egymásra is és önfeledten merüljünk el valami másban, amiben örömünket leljük...így vannak kellemesen eltöltött közös délutáni óráink...ahol érezheti Liza, hogy nem csak a kicsiké a világ.

Készülő félben...


...vannak ezek a karkötők és nyakláncalapok is. Egyenlőre még száradnak, aztán meglátom mit lehet velük kezdeni. Mindenképpen "minimali" stílusú lesz...lefestjük. De az is lehet, hogy fonalt ragasztunk a karkötőkre szorosan  körbetekerve...majd Liza dönt, hogy mit szeretne. Mindenesetre ez is jó kikapcsolódás volt és Liza ujjongott örömében, hogy ismét összeülünk alkotni, amíg a kis tesó szundít... 
Szeretjük elütni közösen az időt...közben jókat fecsegve átbeszéljük mi minden történt vele. A hangsúly inkább ezen van és nem pedig a kivitelezett semmiségeken...



Körmöcske...ujjacska!


Biztosan ismeritek a technikát..., ha mégsem, akkor érdemes kipróbálni, mert remek móka! Lizának annyira nem, mert múlt pénteken a bőrt is leszedte az ujjáról az igazi 5 ágú körmöcske...váracska. De nekem móka! Viszont neki készítem! Tehát mindenki örül, mert mindenki jól jár! A Facebook-ra épp ma tettem fel az elkészítését és mivel rongyos póló akad bőven, kedvem volt kipróbálni is. Elkezdtem az alját vízszintesen 1,5-2 cm vastagsággal levagdosni a pólónak. Majd az oldalvarrásnál szétvágtam és jól meghúzogattam a levágott csíkokat, amitől az összepöndörödött és sokkal hosszabbá is vált. Az összeset összekötöttem a végeiknél és gombolyaggá tekertem. Volt segítőtársam is...a barátnőm, aki szintén próbálta ezt elkészíteni és neki is nagyon jól ment. 





































































































Végül az elkészítése. Elsőre egész jó lett...másodikra szuper lesz! Szerintem vagány! egyébként régen én is hordtam mindenféle ilyen "vacakot" és Liza is szereti, mert indulás előtt már pakolja is ezeket magára. De legalább aranyos. Milyen jól néz ki több színben és talán ha vékonyabbra vágnám a csíkokat csak 1 cm-re, akkor keskenyebb karkötő lesz... De ez majd a jövő zenéje!




















2012/10/03

Ceruza lábú kis tündérek...




www.mailyillustracion.com



































Egész hadát készítheted el! Nahát, van kutyusa is! Az egyik mérges, a másik édes, a harmadik csökevényes, a negyedik visszatekint és nevetséges! Micsoda ceruza lábak ezek! Kis cipellő lábacskákon...csak nehogy tüzet húzzon!!!

Mesebeli házikó...




Benne lakni csuda jó!!!! Hát igen...ház sem lehet elég egy...túl kicsi az kettőnek...! Na jó, Kirike még kicsi hiszen még nincs 2 éves és bizony most tanulunk közösen játszani Lizával és legfőképpen osztozkodni és odaadni a játékokat a másik kezébe. Jelenleg az "ENYÉM" szó gyakori elhangzásától néha besokall még Liza is és ilyenkor Kira részéről a harapásig fajulhat el a helyzet, ahol a nagy sír és a kicsi nevet. De nem vagyunk egyformák! Szeresd a felebarátod és testvéred...ellenséged?  Reméljük, hogy egyszer így is lesz, de addig a birtoklás megy ezerrel. 
De bizony házikó is lehet termetes...hiszen csak a polc nagysága szabja meg! Gondoljatok el egy óriási polcrendszert, ahol még a gyerekek is tologatós létrával közlekednek játék során...biztos élveznék a helyzetet! Tapétázzunk és rajzoljunk...kis dobozka bútorok...hát nem édesek?


www.decoideas.net

Dobozba zárt édességek...


Aki a Facebook-on követ, az már látott ehhez hasonló édességet! Persze a gyerekek nem mennek ki a fejemből...hogyan is mennének két tündéri lány láttán. Ezek éppen olyan cukikák , mint ők nekem és mindig keresgélem az ilyen falatnyi édességeket, amiket könnyen készíthetek. Már van is rá egy ötletem...De legközelebb gyorsabbnak kell lennem, mert én gyűjtögetek az én drága férjecském meg gondolkodás nélkül a "szemétre vele"! Így jártam és most várakozó állást vettem fel, mikor ürül ki a dobozka, hogy kincset rejtegessen. Bár kezdek berezelni, hogy 1 lévén ÖSSZEVESZÉS lesssszzzz!!!!!


www.sunscholars.blogspot.hu



Édességek következnek...


Persze lehet, hogy csak nekem, de remélem nem így van és ti is hasznát veszitek... iPad készüléke nem mindenkinek van, de éppenséggel másra is lehet készíteni...akár jegyzetfüzetre van naplónak vagy telefonnak...amit az ember szívesen magánál tart illetve szükségszerű... Minden esetre én nem is gondoltam, hogy az iPad-re ilyet is készíthettem volna, de még lehet hogy megteszem. Két verziót is találtam. Íme!





































Ez pedig egy másik lehetőség, ami szintén jó ötlet, hiszen nem kell kiemelni csupán felemelni a filc anyagot és már előttünk is van...



























2012/10/02

4 levelű lóhere!


Csak, hogy szerencsések legyetek...abban, amit csináltok és készítetek... Sajnos nálam csak a fejemben készül el minden! Aprólékosan megtervezve, hogy aztán tudom úgysem lesz időm elkészíteni. De legalább a képekben lehet gyönyörködni és gyűjtögetni, ezt teszem most is. 
Elkezdődött az iskola...Kira pörög ezerrel...utánozza tesót, ha ő tanulni megy, akkor ő is oda szeretne ülni melléje. De persze ez nem lehetséges...így sír. Terelésként elővesszük a füzetet és ceruzát, közösen rajzolgatunk...krixkraxokat...csigabiga házakat. Erről jut eszembe, hogy a pincénknél a sziklás hegyoldalba egy nagy táska üres csigaházat szedtem úgy 3 hete. Még a hegyoldalakra is felmásztam ( ügyes sziklamászó voltam!) és kutakodtam a száraz faágak és fűcsomók alatt, ahol ezrével bújtak meg majd pusztultak el...hátrahagyva az utókornak házaikat és mint hálás ember összeszedtem a kész kis csigaházikókat, hogy aztán alkotunk közösen belőlük valamit. Alaposan kimostam őket és várják az új életük kezdetét, ami nem tudom mikor fog majdan eljönni, de csak hagy várják...ártani nem árt.
Mindenesetre olyan szépek...rengeteg a fehér benne és óriási házikók, amolyan jólhízlaltak" voltak ezek az éti csigák.
Liza most elment néptáncra...Kirusom szundít a puha ágyikóba...addig én kihasználtam ezt a röpke időt, hogy fecsegjek egy pár sort...élünk és élek... De már sajnálom itt az értékes időt kihasználatlanul...így búcsúzom sok szerencsét kívánva!!!




Kissé homályosan látva is...


...szép az szép! Mégis jól illusztrálja, hogy a rosszabb látás sajnos igen is ront az élvezetességből. Persze az ember megszokja, hogy nem úgy lát ahogyan kellene, de ha "kinyílik a szemünk" az csodálatos érzést vált ki belőlünk....




Rózsaszál...





































Ebben a borús napban egy kis melegségre és szépségre vágytam...meg is kaptam!

2012/10/01

Őszi levelek...




Hihetetlenül szépek és csodaszép színek! Egy kis ötletelőnek... Akár dekorációhoz, akár nyaklánchoz...gyerekek szeretik a levéllenyomatok készítését és olyan egyszerű és szép a végeredmény akár papírra, akár száradó gyurmába nyomkorászuk és fessük meg utána...
Akár őszi ajtódíszé is válhat...faágakra leveleknek felragasztva...színesek és vidámak.



Baglyos tányérkák...


Nos, azt hiszem én ilyen tányérokból szeretnék enni!!! Liza és Kira kedvence a kis vakondos tányér, amiből már 4 készletet sikerült bevásárolni, mert imádnak belőle enni és közben ezerszer nézegetik a tányéron található illusztrációt...
Azt hiszem én gyorsan kiüríteném a tányérból az étket, hogy gyönyörködhessek ezekben az édes baglyocskákban...sőt úgy lennék, mint a gyerekek...nem is tudnám melyikből egyek! Kira szüntelenül kiköveteli magának a kis vakondos csészét a teának én pedig szüntelenül elfelejtem a rohanásban, hogy csak abból fogyasztja el a kedvenc teát szívószállal...ez van. 


Follow by Email

Köszönet Bellinek!

Köszönet Emerenciának!

Köszönet a díjért VRJúliának!

Köszönet Dittinek ...

Babettétől...köszönöm!

Angol, Villámolvasás, agykontroll Gyöngyösön!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...